A császári és királyi 34. gyalogezred

2021.10.19

A kiegyezés után a Monarchiában a közös ügyekhez tartozott a hadsereg is,ezért létrehoztak egy közös hadsereget(teljes nevén császári és királyi hadsereg,rövidítve K.u.K) illetve a magyar honvédség is megmaradt,ami ,,független" volt az osztrák irányítás alól.

Ebben a cikksorozatban a K.u.K és a Magyar Honvédség ezredeiről lesz szó.

A cs. és kir. 34. gyalogezred

Elsősorban azért ezzel az ezreddel kezdem,mert családi vonatkozása van,mivel ükapám is itt szolgált a Nagy Háború idején.

Az alapítás

Az ezred alapítására 1733-ban került sor,II. Ágost lengyel király halála után. Ez azért volt jelentős a birodalom életében,mivel a megüresedett lengyel trón betöltésének kérdése miatt,Ausztria és Franciaország összetűzésbe keveredett,és a fegyveres konfliktus szinte elkerülhetetlennek látszott,ezért az uralkodó(III. Károly) a haditanács javaslatára nyolc új gyalogezred felállítását rendelte el.

Az ezrednek toborzőkeületéül Pest,Debrecen,Kassa,Nagyvárad és Arad vidékét jelölték ki.

A toborzás gyorsan ment,ennek következményében az ezred 1734.május 16.-án,báró Beneda Antal alezredes parancsnoksága alatt az ezred összeállt.

Az ezred felépítése

Az ezredtörzs két gránátos századdal és az I.zászlóaljjal Kassán gyülekezett,a II.zászlóalj Nagyváradon,a III.zászlóalj pedig Aradon.

Most ugrok egy nagyot az időben,habár a XX.század előtt is rengeteg jelentős dolog történt az ezred életében,én mégis a XX.század elején folytatnám.Az ezred 1914-ig nem került háborús helyzetbe,ezt mondhatjuk az ezred történetében a leghosszabb ilyen időnek.

Az első mozgósítási parancs 1914.július.31-én délután 4 óra körül érkezett,bár nem váratlanul.mivel a pár nappal azelőtt elrendelt részleges mozgósítást Szerbia ellen már elkezdődött,ennek következtében számítottak a bevonásra,és nem csak a II/34.zászlóalj mozgósítására,hanem az egész az ezred összes alakulatának a tűzbe kerülésére számítottak.